Temetőbe visz az útja,
családja sírja odavárja.
Virágcsokor a kezében,
könny csillog a két szemében.

A sírnál csendben megáll.
Állva, halkan sírdogál.
Emlékezik a régmúltra.
A sok emlék a múltba vonza.

Szeretettel gondol halottaira.
Testük felett a sír néma dombja.
Imátkozik a lelki üdvükért,
majd sóhajt egyet és lassan hazatér.

De még mielőtt hazamenne,
gyertyát gyújt a tiszteletükre
és csokrát a sírra helyezi.
Érzelmeit így fejezi ki.