Háttal a világnak, hozd létre önmagad,
Bukdácsoló gondolattal mi mindenen fennakad.
Látod az emberek arcát a városban?
Egyedül ülsz egy padon teljesen fáradtan.

Megkérded’ magadtól mire mész egymagad?
Semmit sem érsz ha nem találod meg társad.
Minden ember egyedi, minden ember termék,
Ezekben a termékekben villannak emberi ...

Madárnak lenni jó lehet
szárnyalni, mint egy üzenet
suhogni a messzeségen át
érezni azt, hogy van Isten
szabadsághoz nőni simulni
akár a virág és a nyár
kapaszkodni szélbe és időbe
jókedvű felhők rengetegébe
s mindig dallal érkezni
vinni egy madárcsőr- éneket.

Fasorkoronádon kivirágzott a dér,
Fázósan merednek csupasz ágaid,
bennük pihennek a májusi rügyek.
Felöltöztet majd csont-fehér lepel,
a felkelő nap szikrákat rád lehel,
beton sétányodon itt hagytad ősz-emlékedet,
néhány szél-hordta,sápadt falevelet.

Ismét csak várok,
Az idővel harcolok,
Ennek hatására a lapra karcolok
Nem felejtem el arcotok.

Részegek jönnek a váróba lassan
Padon ülve elalszanak halkan
Hajléktalanok üvöltenek kint a parkban
Ránézésre olyanok akárcsak Tarzan.

Mellém ül egy ember elég ittas szegény.
Kiáltva kutatja szatyrát ő igen kemény
szatyrában ...

Köd leszállván összes házra,
A mezőkre, minden fára.
Kihalt, száraz minden erdő,
Igaz napfény sohasem jő.

Bár hajtások mindig vannak,
Eltapossák, megfulladnak,
Újak nőnek, mások mennek,
De magasabbak sosem lesznek.

Apám permanensen
sulykolta belém:
legyek mindig szerény
és becsületes egyén.
- Ez egy-két emberben
jó érzést fog kelteni,
a többiek pedig
el fognak képedni!