Fekete betű a hófehér papíron,
Komor holló bóklász a hófedte síron...

Lépeget jobbra is, meg lépeget balra,
Élemet keresgél-de a hó takarja.

Rossz helyen kutakodsz!-mondanám, de ejnye!
Nem mag kell, hanem az elhunytnak lelke!

Én vagyok az elhunyt, én fekszem a sírban-
Hófehér papíron le is vagyon írva!

Tévedhet a világ -te is tévedsz holló,
Tévedhet a papír, meg ehhez hasonló!

Lehet, hogy meghaltam, már porlad a testem,
De itt van, élők közt, eleven a lelkem!

Mert, hogy azt fogadtam, meg is tartom még is:
Hogy szeretni foglak, még a síron túl is....