Ha a rang előtt görnyedve szorongsz,
Jellemed hasonló lesz a napraforgóhoz!
Hol erre, hol arra hajlasz,
Barátaid nem lesznek, - magadra maradsz.

Ha embert keresel a rang mögött,
Sokszor kell könnyesen pörkölődnöd.
Cserébe hegygerinc leszel,
Ahol rengeteg madár csivitel!

Ha a rangnak kaszinózod embertársadat,
Tükör előtt sem ...

Ha az ép medve, elismerésére ránéz, jusson csak eszébe,

Húsz év kellett egy általa gyűlölt, nyomorék - \'bocs\' leteperésére!



Régen kezdődött ...



A hosszú füvű, ligetes réten

Egy medvebocs futkározott víg- derűsen.

Torz teste volt, - bicegett,

Mégis játékosan bukfencezett.



Egy ...

Mosolyog a nap.
Utcánkban több koldus dülöngélve ballag.
Az árok peremén lila orgonák nyílnak,
Mankójával bajlódó mozgássérült könnyezve dől egy ócska kapunak.

Kopottak mind. Munkahelyük nincsen.
Nézik, hogy vigyorog a napsugár a háztetőkön, - derűsen!
Friss fűillat leng a levegőben,
Csikkeket szednek fel a földről, s szívják ...

Az, tartható tudománytalannak;
\'A Holdon angyalok vannak.
A Hold számomra nem a földről bámulható Hold,
Álom, melyet a földi önzőség még nem birtokolt.

A Holdon angyalok vannak...
A Földön rabszolgatartók rabszolgát tartanak.
A rabszolgatartók ezzel osztályharcra szítnak,
A szegények kutyái feléjük vonyítnak!

Ilyen ...

Hideg tavaszi szél didergeti hátam.
Aranylik a kék ég vidám napsugárban.
A fák lombkoronáin az apró levelek,
Boldogan mosolyogva, hintázva lengenek.

Arcomon derű, szívemben bánat.
Mintha nem is lenne gondom, bámulom a tájat!
Szívemben hordozom sorsom metszett szárnyát,
Egy rólam szóló JELENTÉS, hazug, koholt árnyát!

Köszönöm Kriszti ezt a két évet.
Jóságod, megértő emberséged.
Köszönöm, hogy nem voltam törpe melletted,
Fölmerted ismerni értékeimet.

Neked az volt az első, hogy EMBER légy,
A címke csak utána következett!
A könyvtárat mégis zajmentesen működtetted,
Kár, hogy nincs annyi pénzem, hogy ezért kitüntesselek!

Vedd ezt a verset ...