A barátságunk már több mint volt
Olyan vagy nekem mint zsáknak a folt,
Egykor zördülősen indult minden
De mára már hozzád hasonló nincsen.
Szivem kapuit csak neked most kitárom,
Ha nem kellek neked majd kivárom.
Ha meglátlak szivem hevesebben ver,
De ajkam ajkadhoz érni nem mer.
Előbb tudnom kellene hogy te mit érzel
Mielőbb a szivem ilyen ábrándokat képzel.
Oly távol vagy tőlem de még is közel,
S az én szívem,a tiedért teper.