Tűzlliliom-Nefelejts
Gyermekkor árny-szellemei
engem dédelgettek,
szeretgettek,
barátaim ők lettek,
anyám szépséges
szeretetlenségében
-virágzó tűzliliom-
apám a csöndes
mindent-tűrő
-nefelejts-
Nálam gyermekkoromban
lámpással járt a
szeretet…
Magányos hideg éjszakákon
ha fölgyulladt az éj
plafonom-szinpadán
mennyországban
voltam én,
kitalált szereplők
élet-adta vágyak
eljátszhattam
bármit bátran…
csak
-kár hogy hamar
jött a gyilkos reggel.
Ó mennyi átsírt nappal
várta a sötét éj adta
boldogságot
és mennyire vágytam
az anyuillatot,
az apám néma
szeretetét sokáig
nem értettem,
de nagykabátját
minden éjjel
szinpadi kelléknek
csentem én el és
belebújva ölelést
álmodtam
magamnak.
De nem fájnak már gyermekkori
sebeim,
felemeltem magamban
bukott őseim,
láttam síró lelküket
amint a mennybe
mentek,
s onnan üzentek
hogy ők mindig
Szerettek!
engem dédelgettek,
szeretgettek,
barátaim ők lettek,
anyám szépséges
szeretetlenségében
-virágzó tűzliliom-
apám a csöndes
mindent-tűrő
-nefelejts-
Nálam gyermekkoromban
lámpással járt a
szeretet…
Magányos hideg éjszakákon
ha fölgyulladt az éj
plafonom-szinpadán
mennyországban
voltam én,
kitalált szereplők
élet-adta vágyak
eljátszhattam
bármit bátran…
csak
-kár hogy hamar
jött a gyilkos reggel.
Ó mennyi átsírt nappal
várta a sötét éj adta
boldogságot
és mennyire vágytam
az anyuillatot,
az apám néma
szeretetét sokáig
nem értettem,
de nagykabátját
minden éjjel
szinpadi kelléknek
csentem én el és
belebújva ölelést
álmodtam
magamnak.
De nem fájnak már gyermekkori
sebeim,
felemeltem magamban
bukott őseim,
láttam síró lelküket
amint a mennybe
mentek,
s onnan üzentek
hogy ők mindig
Szerettek!