Ma hétfő van, s korán keltem,
Nem igen találom a helyem.
Valami hiányzik a mai napból,
Ugyanúgy, mint te az oldalamról.
Ma elutaztál egy pár hétre,
S már ma hiányzol szégyenemre.
Mert tudod, nem vagyok olya erős, mint te,
Ki leül és ír, s telik a hétvége.
Én nem tudok mit írni,
De annál inkább sírni!
Mert ha nem vagy itt velem,
Úgy hiányzol, hihetetlen.
Inkább ne utaztál volna el,
Te fontosabb vagy énnekem.
S ha most tudnám pontosan hol vagy,
Süthet a nap vagy beborulhat.
Én mennék utánad örömmel,
Bármily utazó eszközzel,
Mert meg akarom érinteni arcodat,
Simogatni hátadat.
Csókolni végtelenül,
Míg testem teljesen felhevül.
Írd meg hát nekem nyomban,
Hová utazzam azonnal!