Versem útja...

Versem kicsi zöld faággal
ölében útra kelt, nagy vágyakozással
pihenni egy kőre letérdepelt:
s nyomban el is aludt, álmodott
is talán; s közben friss dal
szárnyai érintették sután.
Hirtelen az ágacska tőle kirepült,
s mint eldobott kő zuhanva földre ült.
Most esőfelhő hátán ül rügyben fakadtan
kis virág ...

Mennyei dallamok szállnak e gyönyörű teremben
és találnak otthont a rájuk szomjazó lelkünkben.
Szépség megejtő, bájos igézetével szól a sok dal.
Énekli és elbűvölten hallgatja idős és fiatal!

A zene csodálatos Tündére járja be e termet
elfeledtetve velünk sok köznapi gyötrelmünket!
Szívének jóságát adja át nekünk ezen az ...

Mit csinál egy költő, mikor verseket ír?
Hogyan mozdul vajon, tolla alatt papír?
Testvér-e a gondoloat s a sor amit leír?
Sokszor koptatja-e ujját a használt radír?

Gondolkozik-e, hogy milyen rímet írjon?
Szókincsét szétszórja, szerte a papíron,
Tintaszabályozás a félfamentes síkon,
mint a lélegzet, úgy jön a sor folyton.

De aki ...

Amikor a Legfőbb Mérnök...


Amikor a Legfőbb Mérnök színe elé járulsz,
S illő tisztelettel,tisztára mosott testtel
Állsz és ámulsz- bámulsz,
Hamar lelohad kíváncsiságod,
Mert az kérik, kérdik:
-Hol van a lelked?
-Hová tetted, netán elvesztetted?
S te előadod,a törpe növésűt, vagy óriásat-
A megőrzöttet,vagy ...

Művész vagyok,
írok,rajzolok,átjár a zene.
S nem harcolok,
csak alkot lelkem keze.

Üres az elmém,
nem tolonganak a gondolatok.
Tollamat emelném,
S már tudom, mit alkotok.

Álarcot nem húzok,
műveimben a világom közepe.
Feléd nyúlok,
bennem minden ember, bánata és öröme.

Nézek rád mint a tükör,
veled ...

Szétszórt szavaink szikrái
ugye szívekhez szelídülnek?
Mint élet-magvak a jó földbe
a szavaink hazaérnek.

Szétszórt szavaink képei
ugye elmékbe bevetülnek?
Mint örömhírnek az emberek
a szóképnek megörülnek.

Szétszórt szavaink dallami
ugye lelkekben hegedülnek?
Mint lágy akkordok a hangszeren
a szív húrján ...