Régi ügy, mondhatnám ósdi:
Mert rég kísér a gondolat-
Miként tehetném élted szebbé:
Átvállalni a gondokat!
Egy kedves mosoly, ha rád tekintek,
Egy féltő, óvó mozdulat-
Tudom, szívem, sokat segítene,
Egy elfejtett pillanat....
Visszahozni az ifjúságot,
Mikor még minden szépnek tűnt:
Mikor azt hitted, joggal kedves:
A szépnek szép jár! Tovatűnt....
Tovatűnt a sok-sok álom,
És maradt a realitás:
A küzdelem, ebből kijutott,
És nagy néha: virágnyílás!