Nem szerethetlek,
pedig minden csodás lenne,
ha végre éreznélek
remegő kezemben
és kimondhatnám
végre a mondatot:
oh Istenem,
milyen boldog vagyok.

Nem szerethetlek,
mert Te nem szeretsz;
én nem feledlek,
tán Te sem feledsz
és átérzed majd egyszer
amit én örökké:
az igaz szerelem
sosem válik köddé.

Nem szerethetlek,
de mégis szeretlek,
mert gyenge vagyok
ahhoz, hogy feledjek
és szeretni foglak,
míg patakok folynak,
szeretni foglak
tegnap, ma és holnap!