Fény táncol, ág lebben,
víz buggyan csermelyben,
pajkos hal csobbanva úszik tovább.

Vízparton csőr csattan:
béka-tor hajnalban.
Rigó-vágy hallatja hívó szavát.

Susog a nád, szellő simít,
új szép napod szeme kinyílt,
álmok helyén való csodák,
teérted zsong e tág világ!

Fű-harmat száz színt bont,
lelkedre hálót font,
gyengéden érzékek foglyává válsz.

Fény táncol, szárny rebben,
ujjongó csendedben
örvénylő energiákra találsz.

Szökkenve jársz, susog a nád,
csermely dalol melódiát.
Kék ég ölel, kacsint a nap,
legyen örök e pillanat!