Láp, mocsár ingoványában süllyedek,
Fekete aszfalt arcomról a könny lepereg,
Segítsetek hát, emberek!

Emelem kezem, talán valaki kiemel,
Társa lehetek a napnak, csillagoknak!
Tépett rongy ruhámról a folt leszakad,
Cipőm talpa félig már ...

Fekete arcú fehér madár,
Hová repülsz,
Ha elmúlt a nyár?
Hol rakod le fészked,
Ha nincsen hazád?
Fekete arcú fehér madár,
A holdfényben egy ágon
Csodára vársz.

Márpedig csodák nincsenek régen,
földön és ...

Vágyaink villamosán utazunk,
Szárnyunk Indiától szárnyalt szerteszét.
Ébren is álmodunk szépeket,
S könnycseppek áztassák földemet.

Szétszórt mostohán az ég,
Koldusszegényen, de tiszta szívvel
Nézünk fel a csillagok ...

Álmodó út is ott van életünkben,
szószerinti, s átvitt értelmű út,
s álom elénk hoz ismeretlen békét,
vagy múltból már felejtett háborút.

Út-álom lehet szépséges szabadság, -
erdők és mezők szárnyas otthona,
gyermek útjaim között sok ilyen volt,
s nem egyet el nem felejtek soha.

Küzdő út-álmok megszépültek végül, ...

A lélekben énekek vannak,
azoknál is, kik ezt nem tudják, -
és ott álmodhat, lélek mélyben,
vágy-énekként az a Szabadság.

Van úgy: egyszerre, lélek mélyben,
énekálom fájón felébred,
s ez a fájdalom pusztít, rombol, -
ha nem segítik Messzeségek!

Ó, volt Hazám értette egykor,
amit e táj most dehogy ért meg:
halál homlokú lesz az ...

A szabadság a mélyben van, felette
sok minden, szerzések is, meglehet,
fontosabbak sokaknak, mint szabadság, -
nem csoda: összetetten emberek.

Az ember jóból, s rosszból összetett és
hol a rossz, hol meg a jó lesz felül,
hol az Igazság dobbant szívet mélyből,
hol Hazugság kerekedik felül.

A szabadság? Egyszerre vágy és eszme
lélek mélyben. ...