Állj meg ember, csak egy percre!
Zúgnak a harangok.
Tonnás gólyát emelgetnek
apró kis varangyok.

Állj meg ember, fülelj bátran!
Zúgnak a harangok.
Apró gnómok osztogatnak
Istennek parancsot.

Állj meg ember, csak egy szóra!
Zúgnak a harangok.
Sárga léből gyúrnak nekünk
Zöldülő narancsot.

Állj meg ember, nyisd ki ...

Napfényt a felhőtlen, tiszta égen,
szelíd mosolyt a szemed tükrében,
táncoló fényt az ablaküvegén,
boldogságot a szíved közepén.

Szabadon élhetsz, szabadon szerethetsz,
de ezekkel soha vissza nem élhetsz!
Csak szabad testben szabad a lélek,
és csak szabadon boldog az élet!

Szabad életben nemcsak a lélek és a test szabad,
hanem ...

Halk mozdulatokban jár a csend,
S egy éjbéli hang emészti ide fent,
Lelkem végtelenül fényes táborát,
Suttogó szelek szólják pár sorát,
Az életemnek, s több pontján meg leli ez lényem.
Mentális áradatba emelkedek fel a távol messzeségében.

Szelek szárnyán repülök az emberek álmán át,
Fiktív valóságom pályáján hol senki sem ...

Szelek szárnyán repülök az emberek álmán át,
Fiktív valóságom pályáján hol senki sem lát,
Engem, ott leplezem a jellemem,
ha kell nektek,
Percről percre papírra vetem,
szemérmetlen módon,
Az igazat ki mondom,
akkor is ha monoton a tudatom.
A távolba látok, a láthatáron túl járok,
a sötét alagúton is tova szállok.

Mikor megpróbál az élet,
Tested összerándul, élne
Félelem verejtéke arcodon
Mert tudni akarod.

Tudni mi vár rád,
Van még tovább,
vagy nem élhetsz már,
Ki vagy, nekem nem kell.

Mert kényszeríted testemet,
Nem arra kell mennem,
Amerre ráncigálsz engem
Más utat keresek.

De sajnos el nem szakadhatok,
kötődik tudat ...

Hogy menjek haza hozzád
a szabadsággal,
ha egy szót se szólok,
úgyis megkérdeznéd: na, mi bánt?

Azt mondtam \' kell egy kis idő\'
pedig volt Idő,
hiszen van, hiszen minden ami van
az Idő.

Hogy menjek haza
szárnyaló árnyékkal,
úgyis megkérdeznéd: mi a frász?

Azt mondtam: \'kell a magány\',
pedig már elég ...