A metszőolló csattan,
a sok kis ág roppan.
A kert sarkában
nagy-nagy szorgalomban

kertész dolgozik nyugalomban.
Munkáját végzi gondolkodva.
A termést látja már gondolatban,
minden, még alvóm nyugvó fában.

A Nap kisüt az égen.
A felhők elmentek régen.
Bizakodik a Nap ott fenn
abban, hogy minden újra éled.

Van alapja a bizalomnak!
A lemetszett ágak lehullanak.
Jeléül a most megjött tavasznak
a fák lassacskán kibimbóznak.