Ó, halld szavam! Tanácsod kérem.
Segíts, mert az őrület kínoz!

Rongyként cibál a fájdalom,
S sáros cipőjük nyoma arcomon.
Belém rúgnak. Szívemmel játszanak.
Adj nyugalmat, hű szolgádnak!
Hallgass meg, gyönyörű Múzsa!

A szerelem szirmai hervadnak,
S lángoló érzéseim tompulnak.

Térden állva könyörgök hozzád!
Mondd meg szerelmes fiadnak;
Mi kell buja világunknak?
Csalódtam. Hisz, oly sokszor már.
Segíts meg, gyönyörű Múzsa!

A világ kidob magából,
Mert szívem szebb helyekre vágyik.

Lányaid hervadt szirmait, nem hordja a szél.
Levelüket elborítja a sűrű sötétség.
Illatuk fojtogatóan fonódik testemre,
Bujaságuk rátelepszik szívemre.
Szabadíts meg, gyönyörű Múzsa!

Ó, halld szavam! Légy velem!
Kérlek, valahogy segíts nekem!

Nagyon fáj! Tábort vert a fájdalom.
Mondd! Mit tegyen, szerelmes gyermeked?
Mondd! Bármit kérsz, megteszem.
Segíts, hisz oly keserű bánatom!
Könyörülj, gyönyörűséges Múzsa!

E kor, átok lelkemnek,
S kínoz lányaid játéka.

Gondolj rám, hibátlan Virág!
Hiszem, hogy veled szebb a világ.
Oszd meg velem örömöd, drága!
Küldd hozzám hibátlan virágod, Múzsa!
Szánj meg, gyönyörű Melpomené!

Szívem ritmus nélkül dobog,
Lelkem börtönében morog.

Ó, légy irgalmas! Mutasd az utat!
Altasd el szerelmes fiadat!
Küldd hozzám hibátlan virágodat!
Kérésem övezze áhítat;
S mutass felém szánalmat!