Nem érzem csak a fájdalmat,
A körülvevő keserű szánalmat
A száraz, kiszáradt számat
A hasamon levő hájat.

Nem kellek neked
Fáj ez az érzelem,
Kibírom nélküled,
Fájni fog, s élvezem.

Most már ne mondj semmit
A barátod maradok ennyi,
És nem teszek semmit
Hiszen elmentél messzi.

Szeretlek, de még meddig?-
Meddig viselem el?-
Most már semeddig,
Mert elengedlek..

Boldog leszek, s bátor
Én leszek maga Ámor
Most már alszik a tábor
Viszlát édes álom!