Örök barátok tekintete benned él,
A sors ragadta el őket az emlékük sokat ér.
Kinyitsz egy albumot benne poros képek,
Vidám de mégis öregedő emlékek.

Ezernyi együtt töltött perc veletek,
Ők voltak igazán a 10K.-s gyerekek.
Köztük lányok, srácok mindig együtt,
Ez a jó kis csapat, soha nem feledjük.

Ha karátban mérnék e pár ember szívét,
Olyan volna mintha milliomos lennék.
Értékesek maradnak mint sokan mások,
Idővel is az emlékeim felszínén álltok.

Elszálltok innen mint az ihlet,
Csak felemelt fővel szárnyaljatok többet.
Dombok, völgyek s a fák árnyéka,
Erről jusson eszetekbe a 307-es tanterem többi lakója.