Szívem húrjait ha rád hangolnám,
hét lakat alatt tartott titkaid
ajtaját én könnyedén kinyitnám
és átölelném féltett kincseid.

Mint mikor téged megölellek
édesen ismerős lenne minden,
hidd el kedves, semmi sem lep meg
hiszen szíved tükre az én szívem.

Ha te pendülsz, én is rezdülök,
lélektáncban egymást átölelve
repülsz és én veled repülök.

Szavak nélkül szemedbe nézve
pillantásod tüzében elolvadok,
szerelem éget, s közben megfagyok.