Ötvenhat nyár szállt már el feletted,
a hajad és szakállad hófehér.
Viharos évek is vannak mögötted,
jól tudod, hogy a lélek mennyit ér.

Több embernek valót tapasztaltál,
elfogadtad, mit az élet adni tud,
értékes kincseket megtaláltál,
és volt, hogy nézted, a kincs messze fut.

Ne feledd el, hogy nem az a gazdag,
kinek földi vagyona temérdek,
Hanem az, kinek szenvedélyt adnak,
És akit még őszintén szeretnek.

A szeretetet magaddal viheted,
És még én is ott vagyok teneked.