Sírnak a fák az éjszakában
Sírnak az elátkozott lelkek
Sírok én is a bús magányban
Siratom elveszett szerelmed
Sír az eső beszól az ablakon
Megkérdezi hogy mi bajom
Nem válaszolok kötél lóg mellettem
Potyog a könnyem én mindent megtettem
Fáj az élet a lelkem belehal
Sírat a táj és zokog a vihar
Nem tudják még hogy hiába
Megvisel a szerelem hiánya
Elvesztettelek mindennek vége
A kötél szorul a nyakamon
Felsóhajtok a sötétségbe
Igen!Biztos hogy akarom...