Lehull az őszi levél
Fájva sír minden emlék
Zokogva sír a lelkem is
Olyan mintha nem is lennék
Szitakötőnek szárnyain
Repülnek tova a vágyak
Újfent belém hasít a kín
Hogy többé sose látlak
Fekete éjszín hajamon
Elsiklik a holdsugár
S nem tudok segíteni magamon
Gondolatom oly messze jár
Bánat kertjébe születtem
Elveszítettem mindenem
Pedig tegnap még boldogan nevettem...
S te boldogan mondtad hogy ég velem...