Halld meg zengő szavaim,
Rég elhaló múzsák atyja.
Vagy nékem az eszményképem,
Való álmok megírója.

Villansz lángoló elmémben,
Hőn nyargaló képzetemben.
Előttem bátor jellemed,
Emlékeimben bölcsességed.

Ébredj örök álmaidból,
Szólj a ma élő világhoz.
Rázd föl a rút valóságot,
Vidd közel az élő mához.

Támadj föl kiáltsd, hogy - vivát!
Ne fogadj el olcsó vitát.
Vezesd a bátor tömeget,
Világítsd meg fájó lelküket.

A buzdítás nem e földre jó,
Mit Te akartál meg vagyon.
Más országban, más világban kell,
Hogy a nép szabadon sóhajtson.

Ma már nálunk új szóval,
Szép, humánus élet van.
Nem él e drága Nemzet,
Lesújtó szolgasorsban.