Az utolsó szívdobbanás...





Az anya ködbeborult szemmel
fekszik kórházi tiszta ágyán.
Fehér függöny ott lebben csendbe`
mellette, mint házuk ablakán.

Anyát egy arc lesi komoran,
fia szenved, ki édesanyját
nagyon sajnálja. Most komolyan
elgondolkodik, kérjen csodát.

...

Gyilkos levél...




A feleség kinyitotta
a borítékot,
a levélpapírt óvatosan
...

Talán sejtem,
mi lehet a halál után,
ha olyan boldognak
kell lenni...

Talán sejtem,
Ha átlépjük a menny kapuját,
a sok hiány-fájdalomért,
mit lehet cserébe kapni...

Talán sejtem,
hogy a nyüszítő tehetetlenség,
hogyan enyhül bennem
miután meghalok...

Úgy, hogy ott, hol leszek,
várnak régi karok,
és ...

Mások titkait őrzöm, azokét kik valaha éltek,
mások szenvedéseit élem át, mindazt amitől valaha féltek,
álmaik melyeket féltve őriztek már csak bennem élnek,
könnyeik melyek arcukat mosták már csak az én szememben égnek.

Titkaikat őrzöm hűen, melyeket reám bíztak,
álmaimból felriadva hallom, milyen kétségbeesetten sírtak.
Keserves hang, ...

Bűnös-e az, ki saját halálát kívánja?
Mert nincs már ereje ahhoz, hogy kivárja.
A halál is csak az élet része,
van úgy, hogy azt várod; mikor lesz már vége?

Bűnös-e az, ki sajgó szívvel él?
Csalódott s többé már nem remél.
Ki napról - napra csak tovább szenvedett,
kit a múltja örökre eltemet.

Bűnös-e az, ki szeret ...

A rózsák mindig elhervadnak,
jövőre nyílnak majd újak.
A hónapok mindig elfogynak,
majdan egy új évet hoznak.

Az emlék megszürkül, a fénykép megfakul,
az idő múlásával minden elhalványul.
Elmúlás, álmainkat lassan szerteszét hordja a szél,
mint az őszi leveleket, hisz egyszer minden véget ér.

De van egy érzés amire nem ...