Sok ezer szálat szőttek az évek,
szívedből szívembe Édesanyám,
mindegyik szál a legféltőbb kincsem,
az út,mely mindenkor Hozzád talál.

Éhezve nyúlok mindig utánad,
mert szeretetből soha nem elég,
remeg a lelkem ősz mosolyodért,
félek,hogy ez majd egyszer véget ér.

Tavaszt szeretnék testedbe zárni,
rügyeket bontó napsugarat,
zöldellő mezőt,kicsiny patakkal,
hogy mindörökké velem maradj!