Amikor a nap felkúszik az égen,
Ahogy Babits mondta:égő sziszifuszi kő,
Krőzus gyanánt szórja szét sugarát-
Vagy mint részeg bolond,minden vagyonát:
A havi fizetését-szívem is úgy dobog
Mikor meghallom lépteid:ez ő lehet, csak ő!
Parányi, pondró létem értelmét meglelem:
Halhatatlan vagyok!Igen, már elhiszem
Magamnak, mit tudva tudhatok:
Szerető szíved örökre az enyém-
És én a tiéd vagyok!