A rózsa ledobná szirmait,
ha érezné bőröd illatát.
A nap fénye felhőt kívánna
ne lássa szemeid sugarát,
kráterek-lávái kihűlnének
forróságod oly merész.
Meghajszolt lovak remegését
érzi testem ha simogatlak,
s térdre omolva előtted
mint bálványimádók
úgy hiszek szerelmedben.

Testedben vagyok beszöktem
mikor ...

Mindig azt kérdezem Tőled :
- Mondd Kedvesem, hol a Végtelen? -
És mindig csak mosolyogsz...
Olyan huncut cinkosággal,
de szemed beszél helyetted!
- egy nap megtalálod Egyetlenem! -
És Én elhiszem Neked, mert szeretlek
s nem gondolunk most a holnapra,
az ebből kiinduló gondolatra,
mert mi sohasem karcoltunk ígéretet
egymásba...
Mégis ...

Szemem becsuktam úgy kívántam
tegnap a szád, miből kitörtek
felém zaklatott szavaid. A testem
lüktetett és Én ölelni akartalak...
Le akartam simítani homlokodról
a fájó múltad, szádról a panaszokat.
A levegő fülledt volt körülöttem,
mégis fáztam és éreztem Benned hiányom.
Először ült le a csönd közénk és feszülten
vártunk. A ...

Mondd összeolvadnál-e
velem a selymes fű
rejtelmében?
Hajolnál-e rám, hogy
érezd bőröm illatát?
Mondd akarod-e látni
szememben a tűz-táncot
és letennéd-e Végső titkod
a szívemben?
Mondd csókolnál-e
napfényt lelkemre és
elvinnél-e a Végtelenbe?

Ne válaszolj!- még ne!

Csak add nekem a
Pillanatot
és ...

Régi ügy, mondhatnám ósdi:
Mert rég kísér a gondolat-
Miként tehetném élted szebbé:
Átvállalni a gondokat!
Egy kedves mosoly, ha rád tekintek,
Egy féltő, óvó mozdulat-
Tudom, szívem, sokat segítene,
Egy elfejtett pillanat....
Visszahozni az ifjúságot,
Mikor még minden szépnek tűnt:
Mikor azt hitted, joggal kedves:
A szépnek ...

Szerelemmel telve, egymás iránti
őszinte tisztelettől vezérelve
Vezettél az oltárhoz Kedvesem,
Azon a gyönyörű ősz eleji szeptemberen.
Ősrégi, királyi városunk nagytemplomában.

Az emberiség ősi titkait őrizve
Fogadott be minket s szeretteinket
Gazdagon díszített kupolája alá.

Lábaink alatt a sötét, titokzatos ...