A tizedik évhez közeledvén
Nem érzem, hogy mennyi év múlt már el
Túllépve a kilencediken, még
Mindig úgy érzem, mintha
Csak most ismertelek volna meg.

Olyan vagy Te nekem, mint a
Jingnek a jang, mint a
Télben a fagy.
Úgy érzem egyek vagyunk,

De mégis külön testben,
Egyéni lélekkel-szellemmel.
Különböző ...

Titkos, csendes táncot lejtő fényfoltok,
lépteim üres zaja a falakon: most
halott az ódon, hatalmas vár.
most nincs más, nem zavarja senki az öreg, szikár falak álmát,
most csend van, s a csendben
én
s Te énbennem.

Sötét, néma a ház,
mert kint zöldellnek a fák,
s oly' gyönyörűen türkiz a júniusi ég.
Én együtt élek az ...

Jaj, de szép, piros a meggyem,
jól megérett, le kell szedjem!
Kedves babám, hozz kosarat!
S otthon ne hagyd csókjaidat!

Gyere velem meggyet szedni,
meggyfa alá enyelegni.
Érik a meggy, te csak szedjed,
néha közben kapj be egyet!

Savanyú a meggy ajkamon,
édesítsd meg, kis angyalom!
Ugye milyen jó kettesben,
csókot csenni a ...

Még nem láttalak,
pedig lehetsz a fény
az áramló erő,
apró tavasz-pillanatban
egy ki nem gondolt legelő.

Még nem láttalak,
sok színes képből
próbállak formálni téged,
s lásd, hazuggá tenne az idő,
vágy-vitázó képességem.

Még nem láttalak,
hát szavakba pillázom
érzéki lényed,
és felküldöm a ...

Estre váró, régi tar kert,
Szonja kéklő, tiszta csendje.
Vadmadárraj száll, viharvert.
Lombtalan fa őszi csendje.

Szonja hószín életére
napraforgó szirma lankad.
Bíbor sebnek hull a vére,
mord szobákban egyre lankad,

ahol halkan kék harang szól,
Szonja lépte, lanyha csendje.
Vad halódik, elbarangol.
Lombtalan fa őszi ...

Míg mulatásba merülsz Baiaeban - Cynthia! - melyhez
Hercules által vert vízközi út kanyarog,
s egyszer a Thesprotus országának partjai mentén,
majd Misenus csúcsán nézed a tengereket:
drága szerelmünk éjjei jutnak-e néha eszedbe?
Szíved legmélyén megvan-e régi helyem?
Vagy valamely ellenség elcsent már dalaimtól,
...