Ha látnál valahol olyan szív-lakatot,
amelynek zárjára Mystic rúzs nyom fagyott,
gondolj rám, ne felejtsd, a szívem ünnepel,
csókos szám a Mindenségtől is elperel.

Pillanat volt tavaly, szerelmem felébredt,
amikor táncoltunk, szavad titkot tépett,
mint sok-sok óriás kődarab lezuhant
a mélybe síromról minden temetőhant.

Azóta trillingem az ...

Valentinnak nemes napján
jegyet adok Teneked,
áldott pohár, teli nektár
az út, hozzám elvezet.

Csacsogok én kislányosan,
orcámon pír, rám nézel,
két szemedben jövő fogan,
pillantásod megékel.

Érintésünk villámcsapás,
vibrál a lég köröttünk,
nem marad el kölcsönhatás,
szívben frigyet kötöttünk.

Oly' igaz a földi ...

Szeretem a szemed, oly derűs,
Szeretem a pillád, oly fésűs.
Szeretem a vállad, oly formás,
Szeretem a melled, oly almás.
Szeretem a lábad, oly kecses,
Szeretem a hasad, oly selymes.
Szeretem a lelked, oly rendes,
Szeretem a szíved, így szeress.

Vecsés, 2009. március 16. – Kustra Ferenc

Még érzem..

Forró lehelletét ajkam közt,
Remegőn hozzám tapadva.
Még, érzem vágya feszületének
vérét..gondolatomban ragadva.
S míg érzem pillanatnak ízét
e zavarban, mikor a szív megáll.
Mìg mindez, a mélyből lendít magasba..
S velem száll Szerelem..
Még érzem.

2017.11.23

Szeretlek Kedves..
Gondolatom, súgja.
Hol gyöngéden hajlik
a nád, vízpartot súrolva.

Tovanézve kis ér,
véget nem érő folyvás..
Élettel tele zöldellő,
aranyló barna forrás.

Vagy kéklőn csillogón,
káprázat szememnek.
Bukkanó felhők mosolyán,
rajzolódó nevednek..

Játékos betűi mint cifra,
papírra vetve.
Víznek ...

Már meg kellett volna
tennem.....

Karjaim közt lelnem.
Ahogy egy felszántott mezőt,
úgy kellett volna ölelnem.
Mint még ki szűz, csupasz
alakját, remegőn szeretnem.

Félve társult első érintésen lépve,
dübörgő szívverését hallva a körbevett,
csendbe borult térbe.

Lágy szellők vonulataként
sikamlón olvadni el ...