Megbántam már tettemet,
amit veled vétkeztem,
Próbállak felhívni, hogy megmondjam,
de süketet jelez a vonalad.

Elhiszem, hogy rosszul esett,
de tedd magadat túl rajta,
és jobb lesz,
ez az érzelem!

Ha meg tudsz bocsátani nekem,
hívj fel és megbeszélünk mindent.
Bevallok neked minden dolgot,
amiben életemben hibáztam és megoldjuk!

Mint méhecske a virágszirmon,
szeretnék megpihenni hangodon.
A tested lágy hajlatán időzni,
s a lelkedbe mélyen befúródni.

Ha lüktető hangja szívednek
elakadna, sebzett fala megrepedne,
vérző testéhez tapadnék szorosan,
s fájdalmadban osztoznék gondosan.

Nálad a nyugalom otthonára lelek,
ha csak szavakkal is öleled ...

Szavakat gyöngysorba fűzöm.
Gondosan, egymás mellé,
hogy egyetlen se hiányozzék,
mit féltve illesztek belé.
A szívem bátortalan hangján
lüktet az egész lényem.
Vajon értékeled szavam
ragyogó rubin színét?
Szívem melegségét
e gyöngysorba rejtem,
szótlan némaságom siklik,
izgatottan remeg a testem.
Vörös fény a ...

Kis démon, ki a szívemre szálltál,
fekete kabátos csaj várt a vonatnál.
Kéz a kézben jöttünk-mentünk,
csókodra is csak én várok kegyetlenül.
Te vagy a kezdet, te vagy a vég,
a szívem mindig csak tiéd!

Nem bűn, ami belőlünk szólt,
A fiatalság mámora.
Mi öregkorunkra csak \'volt\'.
Az a romantika mosolya.

Csongrád,1986.

Összetörted kristály tükrödet,
Mert nem tetszett a kép.
Százfelé repülő szilánkok
Feküdtek előttem szerteszét.

Óvatosan lépkedj kedvesem
Az üveg megvághat még.
Hiába törted össze tükrödet
Magad bennem látod rég.

Tükörben a szívem nevess rám.
Lásd, meg akit szerettél.
Rúzsod nyomát csókolja szám,
S kacéran ...