Minden pillanat visszatér,
minden szó ami csendet ér,
mintha elmúlt volna már,
mégis újra s újra visszajár.

Édes dallam mi szüntelen,
zenél bennem, ez kell nekem,
hamis ábránd és semmi más,
csak egy szó egyben egy vallomás.

Egy éretlen fiatal fellángolás
holt időre bólintott áldomás,
nem volt más, mégis,
hittél ...

A sötétségben a fényt te adod nekem.
Az életem boldoggá teszed azzal,hogy vagy nekem.
A sötétségből a kiutat Te mutattad meg nekem.
Így fényben élhetem boldog életem veled!

Eljött az este, ágyamban fekszem,
Becsukott szememmel rád gondolok édes.
Rád gondolok édes és olyan jó ez nekem.
Szívem és lelkem utadon elkísér Téged.
Boldog vagyok, hogy vagy nekem,
A sorstól megköszönöm Én ezt.
Te akkor is velem vagy,
Ha nem is vagy velem.
Lelkem a lelkeddel száguld
A végtelenben.
Fejemet párnára hajtva ...

Férfi ki vagy egyetlen nekem.
Kit nem cserélnék fel senkire.
Csodás érzésekkel várok mindig Rád.
Szívem és lelkem, ha itt vagy megnyugvásra talál.
Csodás férfias lényed, mit adni tudsz nekem.
Boldog és élni vágyó leszek tőle.
Ezt kívánom, hogy Te is így érezd,
Hisz ez csodás és gyönyörű érzet!!!!

Egyetlen egy van, kiért a szívem dobog!
Egy férfi, ki oly messze távol van valahol!
Te vagy az István, kiért a szívem dobog!
Te vagy az a férfi, ki távol vagy valahol.

Az idő kereke forog, de nem számít,
Az Én szívem, lelkem és testem,
Rád boldogan hittel, bizalommal vár,
Mert a lelkemben mélyén érzem, hogy
Te is ugyan így érzel ...

Bárhol is vagy, nyugodt jó éjszakát kívánok neked!
Kívánom álmod vigyen Téged nyugodt szép helyre,
Ahol nincs semmi, ami nyugalmad békéd zavarhatja.
Legyen álmod teli, gyönyörű élménnyel,
Álmod legyen olyan, mint a tavaszi napsugár,
Ahogy megsimogatja az emberek arcát!
Álmodban legyél Te a tavaszi napsugár,
Ami gyengéd szellővel megsimogatja ...