Szememre az éj hályoga hull,
halk sóhajom pihen.
egy pillanatra
látomást vélt a vaksi szem.
Az éjszaka szívét tőrömmel átnyesem!
Összetört a zihálás,
nincs szélkuszólta gond.
Fáradt ideghálóm pihen
illatos szénaágyamon.

Pihenj,
nyiss álomösvényt,
nyújtózz el,
az éj levetett pendelyén!
oldódik a rohanás.
A lemenő nap fénye csillan,
szemed viharvert íriszén.
Pihenj,
az álom kajütjébe zárva,
viharok zajára
boruljon égi szemfedél!
A holdfény dagályában,
álomvitorlásod ásítva partot ér.

Fölöttem pokol,
vérharmat szemfedő.
Merész ébrenlét,
marolja fegyverét.
-Örökös készenlét!

Kénköves mennyország,
létra az égbe.
Csatakos virradat,
mindent kézben tart.
-Ki tudja mit akart?

Valóságcsoda.
Csoda, hogy élet?
Ha már rút halál...
Vak tyúk is talál,
-bárhol kapirgál...

Nyelveken ...

Kedvesemnek



Haragvás pedig mindenütt van...

Senki ne gondolja azt, hogy nincs.
Akárcsak csodák. Bizony senki

se gondolja, hogy nincsenek, hisz

...

Szerelmünk egyszer zátonyra ment,
A magány mindkettőnknek társa lett.
Azt hittük már sose leszünk együtt
S így mi két irányba mentünk.

Teltek a napok és a hónapok,
De nem kerestük másba a boldogságot.
Szívünk még ekkor is egymásért égett,
És egy őszi délután rájöttünk, hogy szerelmünk nem érhet még ...

Klasszikusok segítségével

Szeretlek mint égen a csillag
Kis Virágszál mennyei illat

Tavaszi zápor aranyeső
Ezernyi könnycsepp mind drágakő

Emelj fel magadhoz
Mint Holdat a Naphoz

Csókod a számon
Őrzöm mint fösvény kit
Pénze gondja öl meg
Tested-lelked úgy kívánom

Szegényből gazdag lesz kit ...