Láthattam, Te jöttél felém lengén, oly csinosan.
Éreztem az illatod, amely zsengén körül vett
Engem, kávéd finom zamatillata Tégedet,
Úgy hoztad kedvesen, ahogy azt kedvelni szoktam.

Forrón, frissen, üdítőn, - nélküle álmodnám, - majd
Tőled, a kávétól ám felvidultam, - jólesett!
Elgondolhatod, szerelemre-lángra lobbantasz.
Küldesz nekem mindig kecses, szépséges dolgokat.

Élénk eszméletemet veszítem, - ez szerelem!
Igencsak aranyos vagy hozzám, és drága nagyon.
Bomlasztod az agyamat, ami alkonyban vagyon.
Gondold el szépen Életem, szerelmes Kedvesem.

Eluralt a múzsa látod, ne csodálkozz ezen.
Kérlek szépen, érts meg hát mindenképpen engemet.
Teremburáját nézd már, - ismét férfi lehettem.
De hát ezt, Te is tudhatod hisz' minden bizonnyal,
Köszönöm neked Kedves, - elkönyveltem mosollyal.