Rohanok hozzád,üvölt a szél,
romboló moraját küldi a tél.
Hajam cibálja,arcomba csapja,
vad leheletét bőrömre varrja.

Csípős,fájdalmas minden szúrása,
csontig hatol ropogós fogása.
Szívem markolná,de nem bír vele,
izzó szerelmed csókoltad bele.

Mit neki vihar csattogó foga,
szerelmem úgy se győzi le soha.
Szemednek fénye csillagként vezet,
az üvöltő szél semmit sem tehet.