Van a gyermeki, mely
Angyalian tiszta,
Szemünk érzékeli,
De szívünk még néma.

Az első szerelem
Felkelti a vágyunk,
Még csak ízlelgetjük
S átszövi az álmunk.

Majd szerelmek jönnek
Melyek különböznek,
Más illat,más érzés,
Györörüek,szépek.

Mindegyikről hisszük,
Hogy ő az igazi,
Majd feledésbe merül,
Éppúgy, mint a többi.

És ha megérint ő,
Akiért változunk,
Kinek mindent adunk
S kitől mindent kapunk,

Szinte el sem hisszük,
Hogy létezik ilyen -
Földöntúli, igaz,
Végzetes szerelem.