Diófa
Kicsike lány voltam
Mikor dédpapámmal,
Aki száz éves volt,
A gyümölcsöst jártam.
Gyere csak, kislányom,
Súgta szelíd hangon,
Van egy igaz mesém,
Mindjárt el is mondom:
Lassacskán vezetett,
A kezemet fogta,
Nyár volt s illatozott
Az öreg diófa.
Látod milyen erős?
Épp egyidős velem,
Jó apám ültette,
Amikor születtem.
Menjünk,üljünk alá,
Elfáradtam kicsit,
Illata,árnyéka
Majd biztosan segít.
Ne feledd,unokám,
Amit mondok neked,
A diófa alatt
Sokat kell pihenned!
Erőt ad nekünk
És hosszú életet,
Gyermekkorom óta
Nekem csak segített.
Otthon apukám is
Ugyanazt mesélte,
A házunk még nem állt,
A fát már ültette.