Egy régi dal, mit fülünkbe
dúdol az őszi szél.
omló falon, fázós erdőn,
bús könnyek közt mesél.
Az elmúlásnak hangjai,
oly messze szállanak.
Lelkeink remegnek bele,
mint omló várfalak.
Ó boldog nyár, mely elenyész
avarba bukva el.
A fákra vár bús szenvedés,
mit jeges szél lehel.
Esőnek, dérnek könnyei,
sötét köd ...
dúdol az őszi szél.
omló falon, fázós erdőn,
bús könnyek közt mesél.
Az elmúlásnak hangjai,
oly messze szállanak.
Lelkeink remegnek bele,
mint omló várfalak.
Ó boldog nyár, mely elenyész
avarba bukva el.
A fákra vár bús szenvedés,
mit jeges szél lehel.
Esőnek, dérnek könnyei,
sötét köd ...
Olvasták: 485
Az Ön versének a helye...
Fehér virágok,
fekete fátyol...,
egyetlen képem
arról a lányról...
Fekete kesztyű
fehér kacsókon,
azon a fotón
ott ég a csókom...
Tengerre szállt ő,
a napok telnek,
nagy hajó hozza,
őt..., s a szerelmet...
Futnak a habok,
földre lép újra,
tíz kecses ujját
hajamba túrja...
Könnyes szemével
szemembe néz ...
fekete fátyol...,
egyetlen képem
arról a lányról...
Fekete kesztyű
fehér kacsókon,
azon a fotón
ott ég a csókom...
Tengerre szállt ő,
a napok telnek,
nagy hajó hozza,
őt..., s a szerelmet...
Futnak a habok,
földre lép újra,
tíz kecses ujját
hajamba túrja...
Könnyes szemével
szemembe néz ...
Olvasták: 521
Nem kellemes ez az éj,
a kiscicád nagyon fél!
A jégeső elkapott,
haza menni nem tudok!
Az ajtó pár lépés csak,
itt vagyok a fa alatt.
Nem juthatok mégsem át,
a jégeső fejbe vág!
A bundácskám elázna,
a kiscicád megfázna.
Már hiányolsz remélem
gazdám, szaladj ki értem!
A villámok cikáznak,
fent az égen cicáznak.
Már ...
a kiscicád nagyon fél!
A jégeső elkapott,
haza menni nem tudok!
Az ajtó pár lépés csak,
itt vagyok a fa alatt.
Nem juthatok mégsem át,
a jégeső fejbe vág!
A bundácskám elázna,
a kiscicád megfázna.
Már hiányolsz remélem
gazdám, szaladj ki értem!
A villámok cikáznak,
fent az égen cicáznak.
Már ...
Olvasták: 857
Neked mondom el,
hogy néha félek én,
nem felel a csend,
hiába kérdeném.
Minden téged vár,
hisz senki nem lehet
a te helyeden,
míg itt leszek veled.
Megsúgom neked,
hogy néha sírok is,
olyan vagy nekem,
mint fáknak április.
Friss szellő, ha fúj,
a hangod hallom én,
megdobban szívem,
s reményem újra él!
Egy az ...
hogy néha félek én,
nem felel a csend,
hiába kérdeném.
Minden téged vár,
hisz senki nem lehet
a te helyeden,
míg itt leszek veled.
Megsúgom neked,
hogy néha sírok is,
olyan vagy nekem,
mint fáknak április.
Friss szellő, ha fúj,
a hangod hallom én,
megdobban szívem,
s reményem újra él!
Egy az ...
Olvasták: 679
Aranyeső nyílik áprilisban,
hajnali homályban napsugár költ.
Zsenge füzek ága halovány-zöld,
kikelet lábnyoma újra itt van.
A virágos rét már fényre éled,
tavasz tűzvarázsa bennünk bujkál.
Szerelmet szül, ami mireánk vár,
megláttalak, s rabod vagyok végleg!
Szép szemednek lettem én bolondja,
ezer év nem elég kézen fogva! ...
hajnali homályban napsugár költ.
Zsenge füzek ága halovány-zöld,
kikelet lábnyoma újra itt van.
A virágos rét már fényre éled,
tavasz tűzvarázsa bennünk bujkál.
Szerelmet szül, ami mireánk vár,
megláttalak, s rabod vagyok végleg!
Szép szemednek lettem én bolondja,
ezer év nem elég kézen fogva! ...
Olvasták: 531
Az én babám patikus,
ellenfele bacilus,
mindenre van gyógyszere.
Ismeri a receptet,
orvosságot keverget,
van sok bevált módszere.
Kiváltom a receptet,
az van rajta, szeretlek,
csókoljál meg ezerszer!
Piros szív a pecsétem,
ha őt látom, remélem
nem forr tán a vérem fel.
Mert a szívem úgy dobog,
máris ha rá ...
ellenfele bacilus,
mindenre van gyógyszere.
Ismeri a receptet,
orvosságot keverget,
van sok bevált módszere.
Kiváltom a receptet,
az van rajta, szeretlek,
csókoljál meg ezerszer!
Piros szív a pecsétem,
ha őt látom, remélem
nem forr tán a vérem fel.
Mert a szívem úgy dobog,
máris ha rá ...
Olvasták: 654