Sunny Lailának
Mindig vágysz Síkfőre,
Nagyon megértelek,
Másképpen telnek ott
A napok, a hetek.
Madárcsicsergéstől
Zeng az egész erdő,
Lépten-nyomon újabb
Titkok jönnek elő.
Brekeg béka Berci,
Hívogat a tóhoz,
Friss vizet jársz inni
Gyakran a forráshoz.
Vonul a sün család,
Egyenesen sorba,
Udvarunkat pedig
Vakond Zsuzsi túrja.
Mókus ugrándozik
Fenn a magas tölgyfán,
A teraszról nézed,
Hogy milyen szép látvány.
Bagoly a kéményen
Alussza az álmát,
Mert ő éjszaka jár
Intézni a dolgát.
A szép szalamandra
Csak akkor jön elő,
Ha esik az eső,
Vagy nedves az idő.
A vörösbegy pedig
Garázsunkban lakik,
Ott költi ki kedves
Apró fiókáit.
Az erdőbe járunk
Őzikére lesni,
Ahova elkísér:
Anna, Sarah, Sami.
Követjük közben a
Vaddisznó túrását,
Kedvenc fürdőhelyét
A sáros pocsolyát.
A sok járkálástól
Ha jól elfáradunk,
A varázstóhoz megyünk,
Ahol megpihenünk.
Előveszed kicsi
Fonott kosaradat,
Amiben mindig van
Néhány finom falat.
Hazafelé majd a
Csodafánál állunk,
Egy-két kívánságot
Mindig előadunk.
Van még egy kis időnk,
Énekelni kezdünk,
Botra támaszkodva
Lassan hazaérünk.
Mennyi csodát ad még
Nekünk ez az erdő?
Mennyi titkot rejthet
A tó és a mező?
Ugye jó, hogy van
Nagymami, Nagyapa?
Ugye jó itt velünk
A hegyi házunkban.