Egyre csak hull, kereng, suhog,
lassan már térdig ér a hó.
Fagyott mezőkön szél forog,
egymáshoz bújni volna jó !

Szürkén gomolygó fellegek
tolongnak át a zord égen.
Habár az út nagyon rideg :
Melenget majd a kedvesem !

Dúljon csak téli förgeteg !
Dühödt szél bárhogyan süvít,
átfagyva bár, hozzád megyek :
forró öled majd felhevít !