Tomboló vihar, odakünn süvít a szél
Kopogtat az ablakon, rázza az ajtót
Megreccsen a szék, édesanyám feláll épp
Aggódó arca szomorú, szeme rám néz
Édesapád nem jön még, halk szava igéz
Kinéz az ablakon, nagy vihar van, szólja
Szava fejembe zsong, vihar van odakünn
Kíváncsian kitekintek
Szavam eláll, ámulok én sírnak a fák
Águk földig ér a levelük elröpül
Mezőn a fű meghajol, a szélnek így adóz
Madarak is elbújtak az eresz alá
Csitulj, ne tombolj tovább, állj meg végre már
Anyám szava mintha hatna, csendesedik
Az én édesapám megérkezik.