Reménytelen!
Ez a láz nem csökken
Zúg forró fejem
Reszket lázas testem.

Itt a zajban, csak jobban zúg.
Sajognak szemeim, fejem lehúz!
Csendességbe vonszolna
Hajt kegyetlenül az ágyban.

Minden hang százszor hangosabb.
Minden fény ezerszer világosabb.
Mindenki gyorsabb
S én, meg valahogy, nem illek a sorba.

Érzem... bár lennék vak
S szemem végre nem fájna.
Óh! Ő szerelmére! Süketülnék meg!
S nem zúgna annyira fejem.

Temessetek el könyörgöm...
Meleg ágyba, míg helyre jövök...
Így kisiklottan, szürke minden...
Most, még az ízeket sem érzem!

Valaki... talán... jön ápolni...
Esetleg, még virággal is meglepnek.
De mit is bánom én! Ha nem jön senki,
Csak hagyjatok csendben pihenni!!!

Lázas vagyok... beteg
Most... lelassult az élet
Hagyjatok végre pihenni....
S valaki... jöjjön engem ápolni!