Hófehér hóvirág int felém.
Az ablakomon át nézem én.
A környékre a várt tavasz
jönne már, de a táj még havas.

A hóvirág a hó alól kacsintgat.
A dühtől tobzódó szél mindent ringat,
megcsavar, megráz és rögtön tovább zúg.
Szinte sehol sincs egy szélmentes zug.

A hóvirág mindenre meghitt, szép vigaszt nyújt.
Szelíden bólint, neki mindegy a szél hogy fúj.
Csak ing, ring csendesen szolidan, szelíden.
Szerintem a tavasz e virággal így üzen.