A Tavasz a gyermekeit
szerelmesen öleli,
szárnyát bontja a kikelet,
Édes napfény a levegőt melegíti

s álmait űzi az idegen télnek
ami elmúlt,
helyette virág nyílik
s illatozik

hogy szívem szorul
s mégis boldog az Új Élet,
mert éled,
s mert új.

Virág nyílik a kertekben
a szívekben öröm,
a napnak árnyékát
boldogan köszöntöm!

Szerelmes a hajnal,
s szerelmes vagyok én is
a legelső sugárba,
mi felnyúlik az égig.

Kapaszkodok belé,
hogy átjárjon az öröm,
hogy új tavasz jött ismét,
Teremtőm köszönöm!