Nehéz idők, nehéz napok,
E pár sort nektek adom,
Mert ti vagytok a lényeg,
Szívemből szól tényleg.

Álljunk meg e napon,
S köszöntsünk most téged,
A nőt ki átkarolja,
S egyben tartja lényed.

Feleség és családanya,
Barátnő vagy társ,
Mindegy mi a fogalom,
Szívemet, odaadom.

Válságban is járna virág,
Most versben adom át,
Remélem, ez kárpótolja
Hóvirágnak illatát.