Mindegy, hogy ki vagy, lehetsz ember a tömegből,
Vagy akár huszár ki lóval kiugrik a seregből.
S meglátod mi lesz majd abból a gyerekből.
Kit csak törekvése vezérelt s nem táplálkozik dühéből.

A szüleim engem példát mutatva neveltek.
S volt, hogy a suliban jó párszor megvertek.
Én sírva rohantam anyához s ő csak nézett apura.
Tűrd el fiam! Az élet nekik mindezt visszaadja!

Hálát adhatok az égek, hogy szüleimtől ezt kaptam.
Békét, megértést, szeretetet egy összetartó családban.
Sok mindent megadtak mit gyerekként nem értettem.
Sok mindent értek s mára ezt magába lelkem.

Én az élettől mit is várok mindig el?
Mert ő csak jön és minden nap állba ver.
Feltápászkodni nehéz de én kiugrom a sárból,
De menni kell s erőt merítek a hibákból.

Mindig bűnösen tapos át rajtam az éjj.
apám azt súgta bízz és remélj, vidáman élj!
Neki van igaza, s adok az ő szavára,
engem ő így tanít az élet tanárja.

Lásd most mi lett abból a gyerekből,
Itt ül egy tollal s nem ugrik a seregből.
Vigyáz magára s éli megszokott életét,
S a törekvése hajtja míg csak célt nem ér.