Elballagok barátaim, ne sírjatok;
Majd a középsuliba, írjatok

Itt hagylak a búcsúzás ünnepén;
Mindig azt néztem, mikor következem én

Mindig azt néztem, hogy kik elmennek;
Az megy tovább az útján az életnek

Ők tovább tanulnak és lehet belőlük rendőr vagy tűzoltó;
Vagy bármi, amit csak ellehet képzelni, talán lehet még oktató

Ha szerette a sulit, akkor nyugodj meg, láthatod még;
Mert időközönként visszatér köszönni, míg a többi után megy rég

Én is elérkeztem ebbe az időszakba, mikor ballagok;
De azt gondoltam, én is majd egyszer következem, már nagy vagyok

Nyolc évvel búcsúzom ettől a sulitól;
Bár igaz itt csak kezdtem 2 éve szeptember másodikától

De itt találhattam jó barátokat, kik fociztak, beszéltek velem;
De, hogy a középiskolába is fogok ilyet találni, remélem

De akkor sem ilyen jó lesz, mint ez;
Ki sportolva a tanulásért is valamit tesz

Hát, emlékszem, mikor először betettem ide lábamat;
Az ámulat ejtette el folyton szavaimat

Emlékszem, mikor először tettem be lábamat az osztályba;
Kedvesen körbevettek és egy idő után bevettek a csapatba

Ebben a pár évemben sok lány megtetszett;
Csajozni próbáltam, miközben szavaim kedvességet tett

Kedves voltam mindig;
Egészen idáig

Hát ennyit akartam mondani, köszönöm, hogy elmondhattam;
Azt meg az élettől, hogy a felnövés felé majd ballaghattam