A valóságtól
elrugaszkodott hajszálcsepp- harmat csend
már nem kell.
Már furcsán reng
a szádról
folyamodványom érted.
Szerelmes szó-foszlányom
érzed,
már nem kérlel
Téged.
Hanem hív, követel, megigéz
a képzet,
hogy érted élek.
Csak képzelet,
hogy világra jött néked,
egy szép szemrezdülésed.
És ez elég,
hogy
hozzáfoghatót találj
számodra az enyémben,
mint az én szerelmem.