Óborok
Fák sóhaja virága száll magasban,
friss tavaszi szél játszik a dombokon,
nevetés suhan át vidám arcokon,
madárkák dalolnak kora hajnalban.
Virág-nyílás ház előtti kerteken,
gyümölcsoltó méhecskéknek moraja,
életet csal elő napnak sugara, -
szét aranylik a gomolygó fellegen.
A tavasz titkos érzelmű dalokkal
hullámokban tör mélabús lelkemre,
emlék-csókját leheli homlokomra
elmúlt időknek megszépült szerelme,
gyöngyvirág-illatú édes mámorok -
szívem mélyéből feltörő óborok.