Madárdalos reggel Hajdúszoboszlón
Ezer madártorok zenél
a tájon, amely ébredez.
Ember! Reggel ne henyélj!
Szép a zene, amelyre ébredezz!
Lassan dörzsölöm ki az álmot a szemeimből.
A madarak kórusa kitartóan énekel!
Bár az esőfelhők szürkén néznek ránk az égről,
mégsem tudok betelni az Alföld szépségével!
Szép a Hajdúság reggel és este,
szép délben, délután és éjszaka,
szép hóesésben és nyári fényben,
szép nekem mindég a Puszta maga!
a tájon, amely ébredez.
Ember! Reggel ne henyélj!
Szép a zene, amelyre ébredezz!
Lassan dörzsölöm ki az álmot a szemeimből.
A madarak kórusa kitartóan énekel!
Bár az esőfelhők szürkén néznek ránk az égről,
mégsem tudok betelni az Alföld szépségével!
Szép a Hajdúság reggel és este,
szép délben, délután és éjszaka,
szép hóesésben és nyári fényben,
szép nekem mindég a Puszta maga!