A ravatal mellett,
drága jó anyánk,
nem sirathattalak,
pedig összefonta életünk
a másság.

Ha most visszagondolok,
testvéremmel kerestük
az igazságot,
kacagtunk közösen a semmin,
mert ifjúságunk vitte a lelkünk.
Ő diák, én tanár, de
odahaza a testvérpár...

Te nem őrizhetted távolból álmom
anyánk betegágya ...

Született eg lány, az apja
Nagy örömére, legyen Zsófia
Majd ő hoz, fiút a házhoz
A jövőbe is, rosszul látott!

Ahogyan a lány, cseperedett,
Hamarost az, apja kedvence lett
Nem született, olyan fia
Amilyen lett, a Zsófia!

Fürge, eszes, fiúk réme
Aztán bolonduljanak érte!
De ő helyét, nem lelte
Elmenekült ...

Aranyeső gyönyörködtet
virágszépségével a reggelben.
Rossz álmokat elfeledtet,
széppé változtat a lelkünkben.

Aranyeső egy vázában
szelíden adja szépségét a nappaliban.
A reggel hangulatában,
az áradó szelíd szépség varázslatában.

A hálóból a nappali szobába jövet
üdíti fel a lelkünket.
A reggeli fényben ad új ...

Apai nagyapám egészen fiatalon
öregedett meg, mert nem vigyázott magára,

nem az élet terheitől roskadt össze, nem, hanem
ahogy cipelte őket, abban a hitben élt, másnap

az ...

Egy ember ki két malomban hajtotta kerekét,
ki két felé húzatta megkopott öreg szekerét.
Kinek a megszokott, monoton furcsa rend,
már nem elég szép, már nem elég szent...

Ezért hát Ámor nyilasát egy táncra fel kérte,
lelkét zálogba adta érte, ám neki megérte...
Immáron haza két család, két asszony várta,
hosszú éveken át ...

Legfontosabb, amit
az apa tehet...


Elképesztő és hihetetlen
dolgokat is bátran megtesznek
az édesapák ...