Te ács,
Istenünk ezt jól kiokkumulálta,
Elküldött hozzánk a mocsárba,
Térdig érő sárba:
Tegyél itt rendet!
Szabadítsd meg a gonosztól a lelket,
A mocsarat csapold le,
Csinálj helyébe kertet,
Hol a bűnös lélek,
Ha fáradt a teste:megpihenhet!
Aztán még csinálj csodát:
Építtessél négysávos autópályát,
No, meg autót,
Ezt a négy keréken futó földönfutót,
Mely kiszívta a földet,
És telefújta füsttel az eget,
Szóval, csinálj embert e sok baromból,
Aki saját fészkébe belepiszkol...
Te ács,
Remélem, megfogadtad,
Amikor a 300. megalázást elfogadtad:
Tömény ecettel oltották testi szomjad,
Eljössz értünk, a bűnösökért:
Mert, aki ennyi aljasságra képes,
Mint mi, emberek,
Az már, ha kifordítják bőrét,
Az csak angyal lehet!